A PAH-ok jellemzően tökéletlen égésből, közlekedésből, ipari tevékenységből, kátrányból, szén- és olajtermékekből kerülhetnek a környezetbe.

A vizsgálat információt ad:

• a PAH-szennyezés jelenlétéről és koncentrációjáról,
• az egyes PAH-vegyületek összetételéről: naftalin, 1-metil-naftalin, 2-metil-naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[e]pirén, benzo[a]pirén, indeno[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén, benzo[g,h,i]perilén,
• a szennyezés környezeti és humán-egészségügyi kockázatáról, különösen a karcinogén vegyületek, például a benz(a)pirén jelenlétéről,
• kármentesítés esetén a szennyezés változásáról és a beavatkozás eredményességéről.

A PAH vizsgálat elsősorban a tartós, toxikológiai szempontból jelentős szerves szennyezések kimutatására és kockázatuk megítélésére szolgál. A PAH vegyületek mérése a talaj, üledék, felszíni- és felszín alatti víz szennyezettségének megítéléséhez, valamint a hulladékok lerakhatóságának megítélésekor is releváns lehet.

Az ELGOSCAR Vizsgáló Laboratóriumban az akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat PAH vegyületek esetében, korszerű GC-MS (gázkromatográfiás-tömegspektrometriás) mérőműszekkel szabványos mérésekkel végezzük.